Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy Te magad teremted meg a valóságodat azzal, amit gondolsz, amiben hiszel, amit mantrázol magadnak nap mint nap. Aki még mindig nem hajlandó ezt belátni, annak fájdalmasabbak lesznek a napjai, egyre inkább.

Le lehet szólni az asztrológiát és az égi hatásokat, ettől még létezik több ezer éve és olyan tudást közvetít, ami segít eligazodni, irányt mutatni, megérteni. Szóval ilyen szempontból írom azt, amit.

Vízöntő Telihold teljesedett be ma hajnalban (08.12.), és hatása még velünk marad néhány napig. Milyen a Vízöntő Hold? Mindenképpen érdekes , de kevésbé kedvez a Hold női analógiáinak. Szabadságvágy, másság, lázadás és különcség. Ezt hozza ösztönből. Nincs híján a befogadásnak, de ez nem a női, lágy, szeretetteljes befogadás, inkább a „minél vadabb, minél másabb, annál jobb” minősége, és a Holdra jellemzően egyik pillanatban ez, a másikban pont az ellenkezője tetszik.

Azt mondják az okosok, hogy a Telihold ereje teremtő, és valóban az, de nem árt tudni valamit a teremtés folyamatáról: ahhoz, hogy valami új létrejöjjön, tiszta alapok kellenek. Ha nincs, akkor előbb ezt kell megteremteni, vagyis ami útban van, ami akadályoz, ami romos és már nem tart, azt bizony le kell rombolni előbb. A pozitív teremtéshez előbb kell a negatív teremtés, ez a rombolás. De ennek célja van, és ha ezt magunkban képesek vagyunk megtenni, az felér egy újjászületéssel. Biztos vagyok benne, hogy sokan vagytok, akik tudjátok milyen ez.

Vagyis a Telihold mindig hordoz feszültséget. Attól függően fogod megérezni a hatását, hogy a saját képletedet melyik területen érinti, illetve hogy Te hol tartasz magadban.

Ma ezt színesíti az, hogy együttállásban van a Szaturnusszal, a Nagy Tanítóval, aki ugyan szelídebben terel a Vízöntő jegyében, de attól még keményen és szigorúan nevel. Egyrészt lefogja a Holdat, korlátozza a holdi minőséget, éppen ezért sem tud most lágy és meleg lenni ez az energia. Ugyanakkor előhozza a félelmeket, ami bár mindig nehéz és fájdalmas, de pillanatnyi bátorság és elszántság kell ahhoz, hogy merjünk szembenézni velük és meglássuk: apró muslinca vagy emberevő óriáspókról van szó. Mitől félsz igazán? Mennyire valós a félelmed? Valóban a tiéd ez a félelem, vagy valaki másé? Miért van szükséged rá? 

A Hold ugyan hamar tovalibben innen, és vasárnap már sokkal érzékenyebb erőt képvisel. Ami a legszembetűnőbb, hogy ekkor (08.14.) a Hold együttállásban lesz a Neptunusszal a Halak jegyében. Ez azt jelenti, hogy az intuíció, a belső megérzés és a másokra való hangolódás nagyon felerősödik egy olyan jegyben, ahol mindkét bolygó erőteljes, és az érzékenység, empátia, segítségnyújtás és áldozathozatal legtisztább formája tud megnyilvánulni. A Neptunusz a saját jegyében (Halak) amúgy is a tisztán látást és tisztán érzést erősíti, vagyis a legpozitívabb oldalát éli meg. A Holddal ez még erősebb, hiszen a Hold a lelki világot, az ösztönös, tudatalatti oldalt jelenti, az érzelmeket és gondoskodást. Ennél az állásnál tényleg felerősödik az érzékenység és az érzelmek, szóval például egy családállításon most különösen esélyesek a megrázó élmények és sok-sok sírás.

Kapcsolódik hozzájuk a Plútó egy pozitív fényszöggel, ami felszínre hozza az elfojtott, mély tudatalattiban rejtőző érzelmeket, és sarkall egy kis „rendrakásra” támogatva az átalakulást, transzformációt. És bekapcsolódik a Mars is, mint a cselekvés energiája, vagyis segít, hogy ne csak lelki szinten történjen valami, hanem aktivitásban is megnyilvánuljon. Ezek így egy jó kis pozitív háromszöget alkotnak, mondhatni: nem kis támogatás egy kis lelki munkához.

És még mindig élni fog a Szaturnusz-Nap szembenállás, amit korábban írtam erről, hogy egy korszak zárul le most, egy 29 éves ciklus, az ég túloldalán az Oroszlán Nap most távolról, objektíven világítja meg a félelmeket, a korlátokat, valamint a szükséges vagy épp szükségtelen szabályokat. Meg kell nézni mi az, amit eddig nagyon akartunk, mégsem működik, és be kell látni, hogy az ezután már nem is fog. Realitást mutat ez az állás, rálátást önmagunkra, mert a Szaturnusz a Nappal szemben számonkéri a tudásunkat, eredményeinket és rákényszerít a felesleges dolgok elengedésére. Ez néha fájdalmas, de szükségszerű, és most jó kozmikus helyzetben van, ami azt jelenti, hogy nem a vaskalapos gestapo energiájával tanít, hanem egy bölcs és szigorú, de jóságos atya terelgetésével.

Türelem kell önmagunkhoz ennél az állásnál, de nem lehet már kapaszkodni halott dolgokhoz – ez is egy üzenete.

Szücs Ildikó - asztrológus

Mint asztrológus, sokszor tekintgetek a szimbólumokkal teli képletekre válaszokért. És a válaszok bizony ott vannak, de valamit nagyon nem szabad elfelejteni: az, hogy éppen mit vesz észre az ember, azt masszívan befolyásolja a saját hangulata, napja, nyűgje és aktuális kínja. És hát szégyen vagy sem, az asztrológus is ember. Ciki.

Én vállalom, hogy saját szemmel nézem az eget és hogy mi jön át az infókból, azt az intuíciómra bízom. Nem szeretek általánosságokat mondani, mert bár vannak olykor olyan erőteljes hatások, amik nagy tömegekre hasonlóan hatnak, mégis sokkal fontosabb, hogy egyéni szinten mivel mit tudunk kezdeni.

Na szóval egy ideje abszolút párhuzamosan jelennek meg a kőkemény szívatós energiák és az áldásos támogató erők. Nekem ez tűnik fel. Keresem a feszültség eredőjét, megtalálom, aztán érzem, hogy azért nincs itt világkatasztrófa – akárki akármit mond, bocs, de nincs.

Az Uránusz mondjuk dolgozik rendesen: a Marssal való együttállása nem fokpontos már, de még érződik a tomboló energiák egymásnak feszülése, amit ha magasabb szellemi szintre tudjuk vinni, akkor ott kirobbanóan jó ötletek jöhetnek. Kevésbé magas szinten olyan masszív akarattal megyünk bele saját elképzeléseinkbe, ami eléggé erőszakos, türelmetlen dinamikával sodor el mindent és mindenkit. Itt érdemes megnézni hogy ez a mostani Uránusz milyen területen érinti a saját születési képletünket, mert ott fog jobban érvényesülni.

A Hold behelyezkedett szemben az Uránusszal, na ez a tipikus veszekedős fényszög, illetve az, amikor azt érezhetjük, hogy mindenki minket bánt, kritizál, visszahúz és korlátoz. Pedig ez az állás csupán azt mutatja meg, hogyan állunk az elköteleződés terén, mennyire éltetjük a személytelen szerelmet és kapcsolatokat, amelyekben megőrizhetjük függetlenségünket – és magányunkat. Nőknél ez nehéz teherként jelenhet meg, ha nem tárjuk fel az okait, mozgatórugóit. Férfiaknál az anyával vagy feleséggel kapcsolatos cuccot kéne megvizsgálni.

És nem hagyom figyelmen kívül a negatív fényszögét a Szaturnusszal, hiszen a Nagy Mester Tanító igyekszik valamiféle keretet szabni a fékezhetetlen indulatoknak. Mondhatnánk, hogy korlátozni akar, de a Vízöntőben járó Mester szelídebben tanít és a keretekre hívja fel a figyelmet. Mert ez a két bolygó persze hogy harcol egymással – na jó nem ők, hanem az ellentétes energiák, amiket képviselnek –, az egyik brutál függetlenséget és anarchiát akar, a másik felelősséget és kötöttséget. Hogyan lehet ezt feloldani? Ha olyan kereteket állítunk fel magunknak, amelyek között szabadon mozoghatunk, és így nem korlátnak fogjuk fel, hanem természetes határnak. Kompromisszum, drágáim.

Van egy hatás, ami viszont kábé hetente érződhet, ez lehet a heti egy napos megzakkanás jele. Amikor ugyanis a Nap és a Hold negatív fényszöggel kapcsolódik egymáshoz, akkor felszínre hozza azokat az ellentmondásokat, amik a tudatos és a tudatalatti szint között fennállnak. Értsd: ha aránylag harmóniában működik a tudatos éned és a lelki oldalad, akkor nem fogod terhelőnek érezni. Ha azonban még sok az elfojtás, elsikálás, félelem benned, sok az olyan hitrendszer, amivel nem néztél még szembe, nem dolgoztál fel és ezek mozgatnak tudat alatt, na ez esetben érezhetsz időről időre valami olyasmi feszültséget, amikor káosz van az érzéseid és az elméd között. 

Mindegyikben ott az áldásos hatás, ezt a legnagyobb pesszimista sem tudja megingatni. Az asztrológia (is) analóg rendszerben nézi a világot, vagyis mindennek megvan a pozitív és negatív aspektusa. Hogy melyiket látjuk meg, engedjük be, éltetjük vagy engedjük el, az a két szép szemünkön át megszűrt képen múlik. Vagyis: 

„Ha az egyik nap gyönyörű a világ, a másik nap barátságtalan, a különbség én vagyok.”

Szücs Ildikó írása

Fotók forrása: Pixabay; saját